Az ivóvízellátás tekintetében, amint korábban megvitatásra került, Magyarországon a lakosság az ingatlanokban szinte teljes körű közműves ivóvízellátásban részesül. Korábban, az ivóvízellátással kapcsolatos problémát elsősorban a víz útján terjedő fertőzések okozták, mint például a vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertőző májgyulladás és gyermekbénulás.
Manapság azonban a vírusok okozta fertőzések váltják fel a korábbi baktérium okozta járványokat. A természetes vizek ivóvízként történő felhasználása előtt fertőtlenítésre van szükség, hogy eltávolítsuk belőlük a baktériumokat és vírusokat. A magyarországi ingatlanokban a legtöbb vízi eredetű járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertőzése okozza, bár a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik.
Az ivóvíz ellátásban a legnagyobb problémát a felszíni és felszín alatti vizekben található oldott kémiai anyagok jelentik. A nitrát tartalom különösen veszélyes, mivel emésztőrendszerben nitritté alakul, ami methaemoglobinémiát okozhat, ami különösen csecsemők esetében súlyos lehet. Ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor tilos a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez használni. A nitrát a felnőttek számára is veszélyes, mivel emésztőrendszeri rákot okozhat.
Fontos megjegyezni, hogy a nitrát és a nitrit hosszú távú expozíció hatására a szervezetben karcinogén hatású nitróz-aminokká alakulnak.
Korábban az alföldi megyékben az arzén okozott gondot a mélyvizekben, de ezt a problémát a Maros hordalékkúpról történő átvezetés megoldotta.
A mikroszennyezők olyan anyagok, amelyek már kis mennyiségben is károsak az egészségre, és nehéz őket eltávolítani a tisztítási technológiákkal.
Ezek nemcsak rontják a víz ízét és szagát, hanem általában toxikus és karcinogén hatásúak is. Például a vas, mangán és cink az ízrontás fő okozói, míg a higany, ólom és kadmium toxikus hatással vannak. Ezen toxikus hatásokat a szinergizmus is befolyásolja.
A higany szennyezés maradandó károsodást okoz a szervezetben, és negatívan befolyásolja a hallást, látást és mozgást.
A toxikus nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőrendszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat és csontrendszeri károsodást okozhatnak, valamint mutagén és karcinogén hatásokat is kiválthatnak.
Különböző kőolajszármazékok is már kis mennyiségben mérgezőek és az ízét rombolják a víznek, és az aromás szénhidrogének karcinogén hatásuk miatt kiemelendők.
A detergensek az emulgeáló hatásuk miatt megnehezítik más anyagok eltávolítását a tisztítási technológia során.
A peszticidek közül a klórozott szénhidrogének lassan bomlanak és folyamatosan felhalmozódnak, ami veszélyes.